fák

ahogy a kis ágacskákból ágak lesznek, majd gallyak, s majd abból hatalmas fa, a fákból erdő az erdőből rengeteg, ahogy egy megérett s megélt másodpercből.

percek, órák, napok, hetek……

a hegyen a rengetegben ahol nincs felesleges szó és nincs felesleges mozdulat, minden a helyén van, minden kis faágacska és minden másodperc, megérted, hogy minden olyan egyszerű és elérhető csak meg kell állnod és fel kell venned e kis csodát, egy darab letört gallyat, ami rád vár ott a lábad előtt, csak egy másodperc az egész s mihelyt a kezedben tartod, érzed, hogy költözik beléd az erdő és hogy leszel te magad a rengeteg, hogy lesznek e talált másodperc ágtöredékek örökkévalónak tűnő percek s órák, évek a félelmetesnek tűnő rengeteg hogyan változik benned földi paradicsommá, és hogyan szeretnéd magaddal vinni ezt a mennyei békét haza, az otthonodba, a műtermedbe vagy egy kiállító térbe, hogy bárki érezze és élvezze ezt a hegyen talált nyugalmas csodát…az időtlenséget, erről szól a rengeteg, a bennem az évtizedek óta növekvő erdő……

gyertek, veszetek ti is el benne!